2018. július 25-én ülésezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Elnöksége. Az Elnökség két közgyűlés között az MTA legfőbb döntéshozó szerve. Az ülésre meghívást kaptak az MTA kutatóközpontjainak és önálló kutatóintézeteinek vezetői is. Az Elnökség egyhangúlag elfogadta az MTA elnökének határozati javaslatát. Az Elnökség határozatát az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.
A Magyar Tudományos Akadémia 2018. 07. 25-i elnökségi ülésének határozata
Az Elnökség – az Alaptörvény X. cikkében foglalt kötelességének tudatában és hangsúlyozva az MTA azon törekvését, hogy intézethálózata láthatóan járuljon hozzá a tudománypolitikai célok megvalósításához és nemzetközileg mért eredmények eléréséhez – felkéri az Akadémia elnökét, hogy az intézethálózat irányítási rendszerének továbbfejlesztése érdekében folytasson tárgyalásokat a Kormány képviselőivel.
E célok megvalósítása érdekében az intézethálózat irányítási rendszerének átalakítása során az Akadémia figyelembe veszi – a hazai sajátosságok mellett – a német Max Planck Társaság működési modelljét.
Az Elnökség az irányítási rendszerre vonatkozó javaslatot – a tudományos osztályok és az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa véleményének megismerése után – döntésre a 2019. évi májusi közgyűlés elé terjeszti.
Az Elnökség a tárgyalások során a következő szempontok érvényesítését tartja szükségesnek:
· az MTA keretein belül megvalósuló irányítási rendszer életbe lépéséig az eddigivel azonos módon biztosítva legyen az intézethálózat finanszírozása;
· személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai;
· az odaítélt támogatások folyósítása szerződés szerint folytatódjon;
· a Lendület, az OTKA és a posztdoktori pályázatok szabad témaválasztás alapján működjenek, a támogatások odaítélése továbbra is kiválósági alapon történjék az MTA szakmai felügyeletével;
· az MTA köztestületének vagyona az MTA tulajdonában maradjon;
· az MTA intézethálózatának irányítási rendszerét és működését szilárd jogi garanciákkal kell biztosítani;
· a kutatóközpontok és önálló intézetek irányítási rendszerében bekövetkező változások ne veszélyeztessék azok önálló és zavartalan működését, és segítsék elő fejlődésüket.
A Magyar Tudományos Akadémia 2012-re fejezte be kutatóintézet-hálózatának gyökeres átalakítását, Pálinkás József elnöksége alatt. A megújított kutatóintézet-hálózat működését az elmúlt két évben részletesen elemezte az MTA, független, illetve nemzetközi szakértők bevonásával. Az értékelők jelentései alapján a kutatóhálózat jól és eredményesen működik, a magyar kutatók szakmai teljesítménye számos tudományterületen nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.
Lovász László elnökségének második ciklusában elindultak az MTA nagy stratégiai programjai: a közoktatás megújítását szolgáló tantárgypedagógiai program, a nemzeti vízprogram, az agrárprogram és a közegészségügyi program. Az alapkutatások mellett az elmúlt években az MTA egyre nagyobb hangsúlyt fektet az alkalmazott kutatásokra is. Az NKFIH által kiírt nagy kutatási programok – például a Nemzeti Agykutatási Program, a fehérjekutatási program, a mesterséges intelligencia program stb. – szinte mindegyékiben meghatározó szereplők az MTA kutatóintézetei.
Mint azt korábban az Akadémia vezetői már többször hangsúlyozták, az MTA támogatja a kormányzat hatékonyabb innovációs és tudománypolitika kialakítását célzó törekvéseit, és ennek érdekében már eddig is jelentős erőfeszítéseket tett.
Az elmúlt hetekben az MTA minden lehetőséget kihasznált annak érdekében, hogy elérje a 2019-re vonatkozó költségvetési törvény tervezetének rá vonatkozó módosítását. Az Országgyűlés döntése után az MTA elnöke rendkívüli elnökségi ülést hívott össze, ahol az Elnökség felhatalmazta Lovász Lászlót és az MTA további vezetőit arra, hogy folytassák a tárgyalásokat a kutatóhálózat irányítási rendszerének módosításáról. Az MTA vezetőinek reményei szerint ez lehetőséget teremt arra, hogy az ország érdekeit szolgáló tudománystratégia kidolgozásában és annak végrehajtásában további előrehaladás történjen.
Bejegyzések
Megjegyzés küldése