KÉKNYÚL HAMMOND BAND - Premecz Mátyás az európai jazz-ről

Premecz Mátyás.
(Photo by Fidelio.hu.)

Ma, 2015. január 22-én 18 órától a Civil Rádió FM 98-on: KülönÓra PREMECZ MÁTYÁSsal a január 24-ei koncertjükről, a Kéknyúlról, az amerikai és az európai jazz-ről, Whitfieldről, Andrew Heflerről és Fábián Juliról - no meg arról, hogy nincs kompromisszum...

Kéknyúl Bigband Est – Új Dalok

2015. január 24. (szombat), 20:00, Trafó. Vendég: Fábián Juli.

Premecz Mátyás neve a hazai közönség számára két dologgal forrt össze: a Hammond orgonával, valamint olyan lendületes zenekarokkal, mint a Qualitons, a Barabás Lőrinc Eklektric, de ő kísérte Jackie Orszáczkyt is utolsó hazai turnéján. ...

A Hammond lehetőségeinek határtalan kihasználására alapította a Kéknyúl zenekart, amely azonban hamar sokkal több lett egy Hammond-bemutató látványosságnál. A zenekar Nahát babám című bemutatkozó lemeze 2010 júniusában jelent meg. A csapathoz ezután csatlakozott Andrew Hefler, a kaliforniai származású, de hazánkban alkotó színész, énekes, tréner és a vele való közös munka gyümölcse lett a 2014 elején megjelent, zömében soul és funk szerzeményeket tartalmazó The Wind Plays Me című album.

Kéknyúl.

A csapat első újévi koncertjére 2015. január 24-én a Trafóban egy különleges produkcióval készül: felcsendülnek a már ismert dalok, eddig soha nem hallott módon bigbandre hangszerelve, és elhangzanak vadonatúj számok is, amelyek a már készülő következő lemez anyagából adnak ízelítőt. Az este vendége Fábián Juli lesz.

A beszélgetésben (ami egy idő után önmaga kanyarodott oda, ahova) Mátyás elmondta, hogyan esik szerelembe egy fiú gyerek a zongorával, és hogy milyen megmagyarázhatatlan módon hallotta meg, kihallotta zenékből az orgona hangját a kezdetektől fogva, így jutva el a Hammond-hoz. Beszéltünk a zongora és az orgona zenei dominanciájáról; Whitfield, a Kéknyúl-ban közreműködő amerikai zenész kapcsán az amerikai és az európai jazz-ről; a Kéknyúl instrumentális indulása és az énekhang megjelenése eseményéről (hát persze, hogy Andrew Hefler-ről van szó...); James Brown-ról és az amerikai jazz könnyedségéről, amely a Kéknyúlban a lustasággal kokettál; a január 24-ei TRAFÓ koncert kapcsán a Kéknyúl bigband elképzeléseiről.

A hallgatók figyelmébe ajánlom a következő párbeszéd részletet:

• RIPORTER: - Fábián Julinak milyen együttes részei lesznek a Kéknyúllal? Improvizáció Kéknyúl-ból, vagy hozott anyag?
• PREMECZ MÁTYÁS: - Egy kis blokkban a Fábián Juli & Zoohacker zenéket lehet majd hallani, de persze a Kéknyúllal is készülünk egy meglepetésre, egy jazz standrad-del.
• R.: - Megmondható, hogy melyik lesz az?
• P. M.: - Nem, most még nem.
• R.: - No és a végig közreműködő Budafok Big Band-nak lesz egy külön kis zenei blokkja?
• ... (Csend.)
• P. M.: - Nem. ...

Felülemelkedve ezen a kis zökkenőn, utána még szóba került azért az improvizáció maga, a benne zenélők és a technikai tudás hozzá; illetve hogy amikor stratégiailag építünk egy zenekart, a rádiós hangzású zenék, illetve más egyéb gesztusok a hallgatóság felé mennyire kell, hogy idomítsanak egy zenekart.

"Nincs kompromisszum." - mondta el Premecz Mátyás.

Mielőtt bárki mást gondolna, egy kimondottan jó hangulatú, időnként röhögős beszélgetést lehet hallani.

A 2015. január 22-én elhangzott interjút a cikk alján meg lehet újra hallhatni.

A válaszom a következő 3 új, legközelebbi, hozzám érkező e-mailre: 

És újra és nem és nem és nem és nem kérdeztem meg még mindig, hogy miért pont KÉKNYÚL...

Zenei track-ek az adásban, az elhangzás sorrendjében:

01. Kéknyúl / The Wind Plasy Me 2014. / 01. Left Back.

02. Kéknyúl / The Wind Plasy Me 2014. / 10. Pinky-Pinky.

03. Kéknyúl / The Wind Plasy Me 2014. / 12. Empty Cage.

04. Kéknyúl / The Wind Plasy Me 2014. / 11. Man. Slow.

05. Kéknyúl / The Wind Plasy Me 2014. / 04. Like a Glove.