Erőszakos KRÍZIS EURÓPA és AFRIKA határán

File Jose Colon. AFP.

Állítólagos menekültek ülnek a kerítésen Beni Enza közelében, Észak-Afrika spanyol lezárt (ún. enklávé*) területén,  Melillában 2014. március 28-án.

*Az enklávé és az exklávé a politikai földrajzban használatos, alapvetően geometriai természetű fogalmak. Az exklávé valamely terület térben elszakított, különálló területdarabja. Az enklávé viszont olyan terület, melyet teljes egészében egy másik terület vesz körbe. Egy területdarab lehet egyszerre enklávé és exklávé, de ez nem szükségszerű, a két fogalom semmiképp sem szinonima.

Éppen Spanyolország déli részének napfényes turista tengerpartján, ahol jó néhány európai tölti a karácsonyi szünetet, erőszakos krízis tartja elválasztva Európát Afrikától. Minden héten több száz afrikai próbálja megmászni azokat a magas kerítéseket, amelyek Ceutát és Melillát övezik, a két, spanyol uralom alatt álló lezárt területet Marokkó északi részében. Megszámlálhatatlan bevándorló és biztonsági tiszt, valamint marokkói katona sebesül meg az egyik oldalon, és pár száz spanyol rendőr a másik oldalon, ahogyan üldözik az afrikaiakat odaátról.

Spanyolország már évszázadok óta zárja el a két kicsi területet – az alig 12 négyzetmérföld, megközelítőleg 30 négyzetkilométer nagyságú összterületű földdarabokat, dacolva Marokkó ebben az ügyben való követelésével. Spanyolország kitartóan védelmezi ezeket a területeket, az ott élő 170.000 spanyol állampolgárt, akik ott élnek – nevezetesen a Marokkói határt átlépő iszlám szélsőségesek ellen. A 4700 nem azonosított bevándorló mellett Melillának eddig, ebben az évben – mondta el a belügyminiszter – több, mint 3000, úgynevezett „beszivárgott” menekültje volt 2013-ban.

„Ez egy maximálisan nyomasztó helyzet.” – mondta el Abdelmalik El Barkani , a spanyol kormány megbízottja Melillában. „A melillai migránsok nem csak Spanyolország és Marokkó problémája. Ez az egész Európai Unió problémája is.

Oroszlánnak lenni:

Ceuta stratégiai körzetben fekszik, 15 mérföldre a Gibraltári szoros Mediterráneumi szájától, 140 mérföldre keletre. A kerítések őrzésére 600 civil őr állomásozik mind a két területen.

Jose Palazon. REUTERS.

A golfozók lyukra ütnek, míg az afrikai bevándorlók a határkerítésen ülve próbálnak kitartani, hogy megpróbálják átlépni valahogy a határt Marokkó és Spanyolország között az észak-afrikai Melilla enklávé területen 2014. október 22-én.

A spanyol kormány beszámolója alapján közel 20.000 bevándorló próbálta megostromolni  a Melillánál lévő, hat méter, azaz 23 láb magas, háromrétegű kerítését egyedül ebben az évben.

„Erősnek és nagyon fittnek kell lenned. Oroszlánnak kell lenned!” mondta el Abou Diarrisso, a sovány, 22 éves, Ivory Coast-ból való fiú, aki Melilla mellett mászott át a kerítésen. „Közülünk 200-an kezdték el. Én voltam az egyetlen, aki átjutottam.”

Spanyol emberi jogi aktivisták filmjeikben rendőrök és civil aktivisták csoportjai mutatják meg, mi történik a kevéske szerencsés kerítésmászóval, valamint néhányukkal, akiket mégis elfogtak a tisztek. Néhány bevándorló a kerítés tetején ül órákig, mielőtt visszazuhanna kimerültségében, vagy a spanyol őrök rángatják vissza vagy ütik le őket gumibotokkal. Néhány tiszt az akciók során szintén lezuhan; vagy üzletet kötnek a bevándorlókkal.

„Teljesen túlterheltek vagyunk,” mondta el egy névtelen rendőrségi informátor.

„Ez tragédia” a bevándorlóknak – mondta el egy másik informátor. „De ez nekünk is tragédia.”

Illegális kitoloncolás:

A Prodein nevű nemzetközi szervezet egy októberi emberi jogi videójában bemutatta, hogy spanyol őrök hogyan ütnek egy bevándorlót a kerítés tetején, és aztán később eszméletlenül próbálják őt visszadobni a marokkói oldalra. A spanyol kormány bevezetett egy reformot, ami hivatalosan is engedélyezi azon bevándorlók A spanyol kormány egyik új rendelkezése alapján már hivatalosan is engedélyezik azon bevándorlók kivezetését, akik megpróbálnak felmászni a kerítésre. Az Európa Tanács biztosa, Nils Muiznieks, az emberi jogok egyik legkiemelkedőbb szakértője „igazságtalannak és a nemzetközi joggal össze nem egyeztethetőnek” bélyegezte  ezt a helyzetet.

Spanyolország viszont azt sérelmezi, hogy Ceuta-t és Melilla-t teljes Európai Uniós 18 kilométeres, azaz 11 mérföldes védelem vesz körül. „Az északi hivatalok béli emberek, akiknek nincsenek ilyen jellegű problémáik, adnak nekünk leckéket a humanitárius hozzálálásból,” mondja a spanyol belügyminiszter, Jorge Fernandez Diaz. „Az uniós északi hivatalnokok, akiknek nincsenek ilyen jellegű problémáik, adnak nekünk leckéket a humanitárius hozzáállásból,” mondja el a spanyol belügyminiszter, Jorge Fernandez Diaz. „Adják meg a lakcímüket, és mi oda küldjük majd a bevándorlókat, ha megígérik, hogy törődnek velük és munkát is adnak nekik.”

Jesus Blasco de Avellaneda.
REUTERS.

Afrikai bevándorlók ülnek a határkerítésen, a spanyol polgárőrök alul állva figyelik őket; csak azt nézik, hogyan tudnának bejutni a spanyol területre Marokkó és az észak-afrikai Melilla határán 2014. október 15-én. Mintegy 300 bevándorlóból háromnak sikerült. Jelenleg a CETI tartja őket fogva,  egy rövid bevándorlási központ béli tartózkodás után a helyi hatóságokhoz kerülnek. 

Az Európai Bizottság legújabb soros elnöke, Jean-Claude Juncker felszólította az EU-s tagállamokat, hogy együttesen költsenek több pénzt a határok biztonságára. A koalíció éves kerete a határirodákra jelenleg 90 millió euró, azaz 110 millió USA dollár.

Brutális támadások:
Az emberkereskedelmet hányják Spanyolország szemére az emberi jogi szervezetek, azt mondják, a bevándorlókat a nyomor sújtotta afrikai országok határairól és az észak-afrikai  háborús zónákból hozzák be Közép- Európába. A spanyol rendőrség két fő azonosított afrikai emberkereskedelmi útvonal ismer Ceuta és Melilla felé; egy biztonsági tiszt, akit megkérdeztünk, nem árulta el ezeknek a nevét az AFP-nek. Egyszerűen valaki az ismerősei közül átvezeti a határon a bevándorlót, készségesen elutazik vele ezen az úton egy Nyugat-Afrikai indulással. Vagy egy másik „forró drót”: ez a nigériai kábítószer és strici bandák világából indul, akik egy kerekedőnek ajánlják fel a bevándorlót az adóssága fejében, hogy ledolgozhassa az adósságát a becsempészése után Európában.

Ceutához és Melillához hasonlóan a bevándorlók még egy sor veszélyes módon próbálják átlépni a Mediterráneum határát, helyi kereskedők segítségével. Valaki befizet 3000 eurót, azaz 3700 USA dollárt a kereskedőknek, akik elrejtik őket az autók karosszériájában, motorokban, vagy hajókban, tartályhajókban, az építőanyagok között. A bevándorlók Melillába érkezve aztán brutális támadásokról számolnak be Marokkóban a kerítésig való úton, mondta el Manuel Soria, egy helyi emberi jogi aktivista Melillában.

„Ez a probléma láthatatlan Európa más része előtt,” tette még hozzá.

Eredeti, francia összeállítás: AFP.